Szabályzat

Nemzetközi Rövidszőrű Német vizsla Tenyészvizsga (IKP) vizsgaszabályzata

 I. A vizsga célja
§ 1

(1)  A Német Rövidszőrű Német Vizsla Szövetség  által rendezett Nemzetközi Mezei és Vizi Vizsga célja, hogy:
a)  tájékoztatást nyújtson a hazai és a külföldi német vizsla barátoknak ahhoz, hogy megismerjék a tenyésztés minőségét, lehetőséget adjon a tájékozódáshoz kutyáink mind küllemi (tenyésztési tulajdonságok), mind a mezőn és a vízben nyújtott teljesítményéről,
b)  ösztönözze a tenyésztőket a magasabb szintű tenyésztésre és c) elindítsa és támogassa a vadászok és vizslavezetők számára jó vízi és mezei munka jobb megértését.
(2) A vizsga csak akkor tudja célját beteljesíteni, ha megköveteljük a magas színvonalat. Ezért kizárólag olyan magasan képzett kutyák nevezhetők a vizsgára, akik sikeresen teljesítették az előzetes teszteket a nevezéshez és elegendő vadászati tapasztalattal rendelkeznek. A vizsga követelményeinek jelentősen meg kell haladnia az általános Solms (Őszi Tenyészvizsga) teljesítményi szintet.

II. Nevezési követelmények
§ 2

(1)  A vizsgára minden olyan regisztrált törzskönyvvel rendelkező kutya nevezhető, aki megfelel a következő követelményi feltételeknek:

A kutya
a) teljesített első díjban a következő vizsgákból legalább kettőt: Derby,  Solms  vagy AZP, VGP, amelynek során minden vizsgából az egyszeri ismétlés megengedett.  (magyar szabályzat szerint Képességvizsga, Őszi Tenyészvizsga, Vízi Mezei Vizsga, Mindenes Vizsla Vizsga)
b)  Legalább “SG” (Sehr Gut = Nagyon jó) megerősített küllemi minősítést kapott.

Azok a kutyák, melyek az alábbi vizsgákat teljesítették (Solms,  AZP,  HZP  és  VGP), azonban a speciális szabályzatok miatt kihagyták a “Kajtatás nádban lőtt vad megkeresésével” (részvizsga) vagy a Vizi munkát vizsgarészt “nagyon jó” (sehr gut) minősítésnél gyengébb minősítéssel teljesítették, ezen felül egy VBR-E vizsgán bizonyítaniuk kell a képességeiket egy “nagyon jó” minősítéssel.
(2) Nem bírálhatók azok a kutyák, akik lövésre érzékeny jeleket mutattak előzetes vizsgákon és/vagy más viselkedési hibákat, vagy olyan kutyák, melyek valamely okból a tenyésztésből kizárhatóak. (Zuchtuntauglich)
(3)  Külföldi kutyák nemzetközileg elismert törzskönyvvel nevezhetők, ha teljesítették a §2 bekezdés 1- pontjának feltételeit vagy hasonló követelményű előfeltételeket.
(4) A nevezési feltételeknek teljesülnie kell legkésőbb a nevezési napon.
(5)  A nevezési lapot a nevezési határidő lejártáig a felelős Klub elnöknek kell elküldenie.
(6) Amikor arra szükség van, limitálható a résztvevők száma, erről a végrehajtó bizottság dönt és hirdeti a vizsga kiírásakor.

III. A vizsga megrendezése
§ 3

(1) A vizsgát ősszel tartják, ha lehetséges, akkor szeptemberben.
(2)  Az egyesület kötelessége kiválasztani a verseny megrendezéséhez olyan vadban gazdag területet, mely teljesíti a verseny lebonyolításához szükséges egyéb elvárásokat is.
(3) A DKV elnöke jelöli ki a vizsga elnökét. A klubok a saját körzetükből delegálják a különösen nagy tapasztalattal rendelkező bírókat. A végső döntést a DKV hozza meg a versenyen bíráló munka és kiállítási bírók részvételéről.
(4) Az IKP vizsga három részből áll:
1. Küllemi bemutatás és elbírálás a ringben
2. Mezei és vízi munka teljesítmény elbírálása
3.Csoport legjobbjainak összevetése a mezei munkában

IV. A verseny levezetése
1: Bemutató a Ringben

§ 4

(1)  A ringbeli bemutatás az aktuális küllemi értékelésen kívül egy áttekintés nyújt vérvonal egységességéről, a vizsgán nyújtott teljesítményről és a tenyésztés minőségéről.
(2) Azok a kutyák, melyek nem szerezték meg a minimum nagyon jó “SG” minősítést a vizsga napján, nem vehetnek részt a vizsga további részeiben.

2: Mezei és vízi vizsga
§ 5

Vizsga feladatok és Értékelési Szabályok

(1) A részvevő kutyákat egy csoportban lehet bírálni minden feladatban Mindamellett a mezei és a vízi munkát meg lehet osztani és a vizsgáztatást végrehajtani különálló csoportokban. Ha a mezei és vízi munka bírálatát szétválasztják, akkor a mezei munka értékelésekor előnyt élvez az Orrjóság és a Fegyelmező feladatok teljesítése a vízi munkával kezdő csoportoknak.
(2)  A vizsga feladatokat pontokkal bírálják, melyekhez kategória súlyozások társulnak, ezek szorzata adja meg a kategória összpontszámát.

(3) Az IKP az alábbi súlyozott kategóriákat tartalmazza:
Mezei munka (Feldarbeit)
Orrhasználat, orrjóság     6
Keresési mód     5
Vadmegállás, vadjelzés, ráhúzás    5
Vizi munka (Wasserarbeit)
Kacsaspúr     5
Elhozás (Bringen)
Lőtt kacsa elhozása mély vízből   3
Fácán/fogoly vagy szárnyas  vad megkeresése légszimattal és  elhozása fedett terepről     3
Engedelmesség (Gehorsam)
Viselkedés vadkelésre     4
Engedelmesség mezőn, vezethetőség    3

(4)  Az egyes bírói csoportoknak összehangoltan kell értékelniük az Orrjóságot, az Engedelmességet és a Vezethetőséget.

Mezei Munka
§ 6

a) Általános rendelkezések

(1) A mezei munkában minden kutyának legalább két lehetőséget kell biztosítani, egyenként minimum 15 perces időtartammal.  A bírók kötelessége, hogy minden kutya többször lehetőséget kapjon a vaddal való érintkezésre az esetleges hibák kizárására és precíz bírálat kivitelezésére.
(2)  Attól függően, hogy melyik előnyösebb a gyakorlatban, a vizsgán lehet egyéni és páros vagy mindkét mezei keresést is alkalmazni.
(3) Azok a kutyák, melyek nem érik el a minimális pontszámot a mezei munkán nyújtott teljesítményükkel a sikeres vizsgához, nem vehetnek rész a Vizi munkában.

b) Feladatok részletezése

1. Orrhasználat, orrjóság
(1) Általánosságban az orrjóságot csak közvetve lehet értékelni a kutya munkája közben mutatott jelek alapján,  közeli megfigyelés által. Ezért a bíróknak nagy tapasztalattal kell rendelkezniük a környezeti tényezők hatásait illetően, mint például a növényzet és a széljárás hatásai a kutya munkájára.
(2)  A kiváló orrjósággal rendelkező kutyák munkájában markánsan megmutatkozik az orrhasználat. Ezek a kutyák a kihasználják a szelet, biztosan jelzik a vadat és a vadmadár szagát, “megrágják” a szagot vadmegállás közben, gyorsan találnak szagot és folyamatosan tudják a mozgó vad szagnyomát követni és képesek lövés előtti pozícióba hozni a vadat. A kiváló orrot inkább a vízszintesen tartott fej jelzi, mint a függőleges fejtartás, ez is szolgálja az orrjóság minőségének megállapítását.

2. Keresési mód
A keresés mindig legyen élénk, térölelő, szisztematikus, folyamatos és kitartó, de sose lehet hektikus, akadozó, koncentráció nélküli és szemmel kereső. A keresés módja határozott orrhasználat jellemezze és hajlandóság a vad megtalálására. Magasabb pontszámmal kell jutalmazni azt a keresést, ami alkalmazkodik a terület vegetációjához és a szélirányhoz, hiszen ez a vadászati intelligencia jele. A tudatos keresési minta használata, a tervszerű takarás kihasználása és a szélre fordulás épp ugyanolyan fontos az értékelésnél, mint a terepadottságokhoz, növényzethez igazított tempó és a folyamatos, térölelő futás nagy kitartással. A keresési stílusból következtethető a kutya karaktere, higgadtsága és a kiegyensúlyozott egyénisége.

3. Vadmegállás, vadjelzés és ráhúzás
(1) A kutyának állnia kell a vadat vagy hasalnia kell közvetlenül a fekvő, mozdulatlan vadmadár előtt, amíg a vezetője oda nem ér és fel nem kelti a madarat, vagy amíg a madár magától kitör a takarásból. A rövid jelölés nem elegendő.  Csak a tényleges vadmegállás számít bele a pontozásba (ha vadat és nem csak szagot áll). Az ismételt vad nélküli vadmegállást hibának kell venni, mert ez a bizonytalan vadmegállás jele. Ha nincs elég vadmadár, akkor a szőrmés vad vadmegállást lehet ennek megfelelően pontozni.
(2)  Ha a kutya friss szagot vagy mozgó madarat talál, mutatnia kell a nyugodt ráhúzással vagy tudatos újrakereséssel és vadmegállással, hogy biztos módon meg tudja találni,
(3) A kifinomult stílusjegyek a mezei munkában a német vizsla jellemzői, ezeket külön jegyezni kell a leendő tenyészállományban. Szekundálás és párban a másik kutya támogatása nem vizsgakategóriák, azonban értékelendő tulajdonságok.  A páros keresés során a követő kutyát könnyen lehessen megállítani verbális vagy kézjelekkel.

Vizi munka
§ 7

Kacsaspúr (Kacsa keresése szagnyomon fedett vízfelületen)

(1) A kutyát elhozásra kell küldeni a vízbe, ahol legalább egy röpképtelen kacsa tartózkodik.
(2) A kutyának önállóan kell megkeresnie és találnia a kacsát. Ebben a vizsgarészben fontos, hogy a kutya jól használja az orrát és megtalálja a kacsát a fedett vízfelületen (nádas) a szagnyomát követve. A feladat közben a kutya megmutatja a Vizi munka iránti szenvedélyét, a tudatos keresési stílust és a kitartást.
(3) A kutyavezető segítheti és irányíthatja a kutyát a vízben, azonban az állandó irányítás pontlevonással jár.
(4)  Amint a kutya kinyomja a kacsát a fedett részről és már szemmel követi, a kutyavezetőnek vagy erre előzetesen kijelölt és felhatalmazott személynek meg kell lőnie a kacsát, ha ezzel másokat nem veszélyeztet.
(5)  A kutyának külön felszólítás nélkül kell elhozni a vízből a lőtt kacsát.
(6)  Az a kutya, amelyik megtalálja a lőtt vadat, de nem veszi fel külön parancs nélkül, nem teljesítheti a vizsgát. Amint a kutya látja a kacsát, az megtalálásnak minősül.
(7) A bíróknak minősíteniük kell a kutya munkáját, amint arról teljesen meggyőződtek. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a kutya nem tudja kinyomni a kacsát a fedett területről.
(8)  Ha a kutyának nem volt alkalma az előtte meglőtt kacsát elhozni, akkor egy már lőtt kacsát kell messzire a nyílt vízre dobni és azt elhozatni vele. Amikor a kutya már a nyílt vízben úszik, akkor egy lövést kell a vízre leadni a kacsa irányába.

Elhozás
§ 8

1. Lőtt kacsa elhozása mély vízből

(1)  A kutyának szabályosan kell elhozni a lőtt kacsát. Itt a ráfogást, az elhozást és az átadást pontozzák. A szabályos fogást és az elhozást a vad helyes ponton való felvétele demonstrálja A túl kemény és a túl lágy fogás, tartás és elhozás hibának számít.  A vad rágása hibának értékelendő és a vizsgalapra külön felvezetendő.  A szabályos átadás, amikor a kutya minden hang vagy kézjel vagy parancs nélkül a kutyavezetőhöz viszi a vadat, közvetlen közel leül és tarja a vadad, amíg a kutyavezető azt minden sietség nélkül elveszi tőle.
(2) Nem számít hibának, ha a kutya a vízben nem jól fog rá a kacsára és később fogást igazít rajta.
(3) Azok a kutyák, amelyek kikezdik vagy elássák a vadat, valamint a túl keményszájúak, melyek rágják vagy sérülést okoznak a vadban, nem teljesíthetik a vizsgát.

2. Lőtt szárnyasvad elhozása (fácán, kacsa)

Ha a kutyavezetőnek nem volt alkalma meglőni egy foglyot vagy fácánt közvetlenül a kutya előtt, akkor valamilyen lőtt szárnyas vadat – kacsa vagy galamb – kell kihelyezni fedett területre. A kutyának meg kell találnia és elhoznia a szárnyas vadat. A kutyavezető nem láthatja a kihelyezést, a bírók a kidobás irányát mutatják meg neki.  A kutyát a kihelyezés helyétől legalább 40 méterre kell elindítani. A kutyavezető követheti az átlósan kereső kutyát. A bírók megfigyelik a vezető vadászias magatartását a feladat során. Az elhozásra vonatkozó szabályzat a lőtt kacsa elhozásával megegyezik, aszerint kell pontozni.

Engedelmesség
§ 9

1. Viselkedés vadkelésre, viselkedés lövésre

(1) Ez a vizsgarész a vadkelésre (szárnyas és szőrmés vad) valamint a lövésre reagáló viselkedést pontozza. A kutya nem üldözheti a kirebbentett vadmadarat, ha az nincs meglőve. A kutya szóbeli vagy síppal kiadott parancsra ellenére nem veheti üldözőbe a szőrmés vadat.
(2)  Nem tekinthető hibának, ha a kutya látja a lőtt szárnyas vadat leesni és azonnal kiadott parancs nélkül azt elhozza.  A viselkedés lövésre vizsgálható a kutya által látott szőrmés vadkelésre is. A többszöri hangos kutyavezetői parancsot csökkentik a pontszámot.
(3)  Az a kutya, amelyik két alkalommal beugrik a szőrmés vadra, nem teljesítheti a vizsgát.

2. Engedelmesség mezőn és vezethetőség

(1)  Az engedelmességet a kutya munka közbeni kezelhetősége alapján és a kutyavezető által kiadott parancsok (amint azt megértette) azonnali és készséges követésére (hang, síp, gesztusok) reagálást bírálják. Az engedelmes kutyának azonnal figyelnie kell a sípra vagy más parancsra és tovább kell dolgoznia a vezető által mutatott irányban.
(2)  A kutya azzal mutatja a kívánatos együttműködést a kutyavezetővel, ha folyamatosan és szívesen hallgat a vezetőre, kapcsolatot tart vele és elfogadja annak támogató segítségét. A vezethetőség magasabb pontszámmal osztályozható, ha az összbenyomás non-verbális, összehangolt és gördülékeny csapatmunkát mutat.

3. A legsikeresebben vizsgázott kutyák bemutatása
§ 10

(1) A vizsga végén a bírók minden csoportból kiválaszthatnak egy kutyát, melyeket páros keresés vagy egyéb feladat során bemutatnak. Csak azok a kutyák választható, melyek a lehetséges legmagasabb pontszámmal teljesítették a vizsgát. Ennek a feladatnak a teljesítménye nem számít bele a vizsga pontozásába.
(2)  Erre a feladatra vadban gazdag területet kell kiválasztani, így a kutyák be tudják mutatni munkájukat a mezőn, mely magába foglalja a szekundálást és a közös munkát.

Minimum Követelmények és Minimum Pontszámok
§11

(1) A minimum díj teljesítéséhez a kutyának minden feladatot legalább “jó” minősítéssel kell teljesítenie.   (2) A következő lista tartalmazza a minimum pontszámokat (FWZ = Súlyozás, LZ = Teljesített pontszám, UZ = Végső pontszám; FWZ szorozva  LZ = UZ)

Óvás és Fellebbezés
§ 12

Kizárólag a benevezett kutya kutyavezetője élhet az óvás lehetőségével. Az óvásra vonatkozó szabályzatot az általános szabályzatok 20-as pontja tartalmazza.


IKP szabályzat letöltése.